‘Csomor Tamás’ címkével ellátott bejegyzések

08.11A Kreatív BTL-vitanap margójára

by

Múlt héten vitapartnerként lehetőségem volt részt venni a Kreatív által szervezett Nagy BTL Vitanapon, ahol Viniczai Andrással  - akit egyébiránt kiváló szakembernek tartok – sikerült magamhoz hűen valódi vitába szállnom és sokszor szembemenni mindennek és mindenkinek.

Mentségemre szóljon, hogy már korábban, több fórumon is kifejtettem a témával kapcsolatos álláspontomat, amely egyébként korántsem egyedi és mások által is gyakran hangoztatott alapvetés: nevezetesen hogy felejtsük el az eszköz alapú megközelítését a kommunikációs megoldásoknak! Értsd: nincs vonal! Sokkal inkább csatornákban, touch-pointokban, fogyasztói platformokban, közösségekben és együttműködéses kapcsolatokban érdemes gondolkodni.

Ezt a kérdéskört azért találom nagyon fontosnak, mert azt gondolom, hogy a közösségi médiához hasonlóan kéne hozzáállnunk, mint ahogy általában a számunkra új csatornákhoz tesszük. Egyrészt, nem kellene túlmisztifikálni, másfelől ez nem egy újabb fegyver a kommunikációs eszköztárunkban, amelyre mutáltatjuk a márka üzenetét. Ne induljunk ki abból az elhamarkodott megközelítésből, hogy ez lenne a soronkövetkező Szent Grálja a szakmának, vagyis csak azért nem kell jelen lenni, mert mindenki ott van. Jó példák erre azok a megjelenések, melyeknél a márka és annak fogyasztója között hiányzik az igazi interakció és az ebből fakadó emocionális kötődés vagy bevonódás. Ilyenek például a mesterségesen, wellness-hétvégés nyereményekkel csábító márkaoldalak és események. Ezeknek szerintem semmi hozadékuk nincs sem márkaépítés, sem üzleti oldalról nézve.

Másrészt ez nem egy újabb eszköz, amire egy újabb mutációt tudunk készíteni, itt annyira nagy a “zaj”, hogy muszáj egyedi és minőségi tartalmat megjeleníteni, egyébként az üzenet elveszik. Mi például mintegy alapfeltételként azt fogalmaztuk meg, hogy ha egy kreatív ötlet nem áll meg digitális környezetben, akkor azt el kell vetni. Vagyis a megváltozott helyzetben a megváltozott fogyasztóval annak megfelelő módon kell kommunikálni, minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a párbeszédre, hogy tartalmas fogyasztói kapcsolatokon keresztül lojális márkaközösséget építsünk. Amennyiben ez így számotokra is elfogadható kiindulópont, akkor gondolom, egyetérthetünk abban, hogy a CRM / BTL vs közösségi média problémafelvetések sem értelemezhetők igazából.

Amivel még alapvetően nem értettem egyet a vitanapon résztvevőkkel és amit már fentebb is említettem, az a közösségi médiával kapcsolatos elvárás vagy hozzáállás. A beszélgetés során is megfogalmazódott az a kérdés, hogy ismerünk-e olyan modellt, ahol a közösségi média szignifikáns részt vállalt az értékesítési folyamatban. Én hiszem, hogy ha a márka közösségi platformokon való megjelenése megfelelően van megtervezve, akkor az az értékesítést is támogathatja, mint ahogy az az általam említett két példából is világosan kiderül.

Az egyik a 2008-as Ford Fiesta bevezetése volt az Egyesült Államokban, ahol ez a modell még teljesen ismeretlen volt. A történet ott kezdődött, hogy a Ford felvette Scott Montyt, az elismert web2-es gurut, aki gyakorlatilag sarkából fordította ki a Ford kommunikációját azzal, hogy egy integrált kampány helyett, az autó bevezetése előtt 18 hónappal – némi pályáztatás után –  felkért 100 “közösségi ügynököt” (social agent) hogy használják az autót és osszák meg tapasztalataikat a közösségükkel. Az a tény, hogy nem a cég, hanem  számos független, de népszerű, kiemelkedő kommunikációs és publikáló képességgel megáldott ember beszélt a márkáról egy szokatlan kontextusban, hatalmas sikert aratott. Az eredmény 4,3 millió YouTube-, 500.000 flickr megtekintés, 3 milliónál is több Twitter említés, és nem utolsósorban 55 ezer új potenciális vásárló, melynek 97%-a korábban nem Ford tulajdonos volt. A márkaismertség 38%-kal nőtt úgy, hogy klasszikus reklámra egyáltalán nem költöttek.

A másik a Dell Twitter megoldása, ahol a cég @DellOutlet néven indított egy olyan alternatív kommunikációs platformot, mely alapján a felhasználók nem csak hasznos információkhoz, de a legfrissebb kedvezményekhez juthattak hozzá elsőkézből. A Dell csak ezen az egy Twitter accountján keresztül 6,5 millió dolláros forgalmat ért el, bizonyítva egy közösségi platform is lehet értékesítési csatorna.

Ugyanakkor én úgy gondolom, hogy a web 2.0-ás megoldások illetve a közösségi média nem helyettesítik a hagyományos marketing megoldásokat. Sokkal inkább egy alternatív formája a kommunikációnak, miután a fogyasztót helyezik a középpontba, arcot adnak a vállalatnak, megszólíthatóvá teszik. Ez természetesen befolyással van a vállalat műveleteire, az értékesítési láncára, sőt szervezeti felépítésére és kultúrájára. Ehhez mérten kell nekünk is változtatni a szolgáltatásainkon, szervezetünkön, munkamódszereinken, amit mi egyébként pár évvel ezelőtt megtettünk, de ez egy következő téma.

Megosztás:
  • Facebook
  • Google Bookmarks
  • Twitter
  • Digg
  • del.icio.us
  • Tumblr
  • email
  • Print

25.10Webshopok és a közösségi kereskedelem

by

A Mai Piac szeptember 16-án tartott egy kerekasztal-beszélgetést, melynek középpontjában az internetes vásárlás állt. A meghívott szakemberekkel arra kerestük a választ, milyen lehetőségei vannak a webshopoknak és a web 2.0-ás vagy a közösség oldalakon lévő megjelenéseknek kifejezetten a kereskedelem szempontjából. A kerekasztal-beszélgetésen magam is részt vettem, és az általam elmondottakat egy kicsit kiegészítve most meg is osztom veletek.

Véleményem szerint manapság a legnagyobb kihívás a web 2.0 világában, hogy be tudjuk-e vonni egy párbeszédbe azoknak a virtuális közösségeknek a tagjait, amelyekben a célközönségünk nagy számban megtalálható. Ennek az interakciónak a célcsoport számára relevánsnak és élményszerűnek kell lennie, mert csak így vagyunk képesek fenntartani a figyelmet a márka iránt, csak így tudjuk meggyőzni a véleményvezéreket, és ez vezethet el oda, hogy a fogyasztói magatartás a kívánt módon alakuljon. Szerintem a webshopok sikeréhez elengedhetetlen, hogy azok önmagukban valódi platformot teremtsenek az online közösségek számára.

Nyilván fontos, hogy egy kereskedelmi oldal alkalmazza a legújabb fejlesztéseket, de ez önmagában kevés. Ma az a leglényegesebb, hogy egy oldal ne csak tartalmakat tegyen közzé, hanem interakciót is kezdeményezzen a fogyasztókkal. Úgy gondolom, ma már a vásárlók sokszor többet is tudnak a termékről, mint a kereskedő, ezért nem elég, ha a weben információkat nyújtunk; a fogyasztókkal (beszélgető) partnerként, sőt adott esetben szakértőként kell felvenni a kapcsolatot. Az interakció nem csak azért hasznos, mert a márka iránti bizalmat erősítheti, hanem azt se feledük, hogy ezekből a beszélgetésekből a márka „gazdája” rengeteget tanulhat, olyan információkat nyerhet, melyeket korábban hatalmas költségű piackutatással ismerhetett csak meg.

A kezelhetőség, a transzparencia és minőségi tartalom kulcsfontosságú. A DRAFTFCB készített egy nemzetközi kutatást, amelynek egyik eredménye az volt, hogy egy általános reklámüzenetnek vagy impulzusnak körülbelül 6,5 másodpercnyi idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy befolyásolja a fogyasztóját a kínált termékkel kapcsolatban (6.5 matters). Ez rávilágít, hogy az oldalnak olyan releváns tartalmat kell nyújtania, ami képes befolyásolni a fogyasztó döntését. Ha a webshop nem működik megfelelően, még a legtökéletesebb ATL és BTL megoldások is kárba vesznek, mert a vásárló csalódott vagy zavart lesz, és nem fogja megvenni a terméket.

A hazai kereskedelmi cégek megjelenése az online közösségi oldalakon változatos képest fest, legtöbbjük még csak ismerkednek a web 2.0-ás megjelenésekkel, de vannak már úttörők, akik blogolnak vagy jól működő Facebook-oldallal rendelkeznek. Ugyanakkor hiába köti be magát a nagyobb publicitás reményében sok cég ezekre a csatornákra, a minőségi tartalom hiányában a legtöbb ilyen oldalon még kevés valódi aktivitás folyik. A kereskedelmi üzenetet hordozó tartalmak eredetiségének óriási szerepe van, mivel a közösségi hálózatokban hatványozottan nagyobb a zaj, nehezebb kitűnni és csak figyelemfelkeltő, de autentikus módon lehetséges bekerülni az interneten spontán továbbküldött, megosztandó információk áramába. Továbbá azt sem feledjük, hogy ezek az oldalak jelenleg még – élményszerűségükkel – leginkább a márka image-et erősítik, mint a vásárlásösztönzést. Elenyésző az olyan webshop egyelőre, mely valóban integrálva lenne egy márka közösségi csatornáiba, amely a social commerce-t úgy alkalmazná, mint például a Dell a Twitteren, vagy a Delta Airlines az okostelefonokra gyártott applikációjával illetve a Facebookon keresztül (is) működő foglalási rendszerével.

A teljes beszélgetés összefoglalóját elolvashatjátok itt valamint a Mai Piac e havi számában.

Kíváncsi vagyok a ti tapasztalataitokra! Ti vásároltatok már online közösségi oldalakon keresztül?

Megosztás:
  • Facebook
  • Google Bookmarks
  • Twitter
  • Digg
  • del.icio.us
  • Tumblr
  • email
  • Print

22.07Olcsóbb produktum, jobb minőség

by

A Marketing&Media júliusi számában röviden beszéltem a cégcsoportunkban végbemenő változásokról és az ügynökség új modelljéről. Ha esetleg lemaradtatok volna róla, most itt is elolvashatjátok az interjú összefoglalóját és akár kérdezhettek is tőlem ezzel kapcsolatban!

A Merényi Éva és Rényi Andrea távozásával bekövetkező váltás kockázatos volt, hiszen a két vezető nem csak a cég, hanem az egész reklámszakma meghatározó szereplője volt. Az elmúlt évben végbemenő jelentős átszervezés igazi tétje az volt, hogy egy új rendszert olyan módon alakítsunk ki, hogy abból az ügyfelek a lehető legkevesebbet érzékeljenek. Ennek érdekében alaposan felkészültünk minden változtatásra, és a két egykori vezető tanácsadói minőségben segítette tovább ezt az átmenetet.

Egy teljesen új ügynökségi modellt állítottunk fel: kompetencia-központokat hoztunk létre, melyekkel számos új, főleg internet alapú megoldás felé nyitottunk. Ugyanakkor szakítottunk a klasszikus ügynökségi profillal, és a sok éves tapasztalatra támaszkodva úgy döntöttünk, hogy saját kezünkbe vesszük a reklámfilmgyártás operatív részét. Ezzel sikerült a szolgáltatás teljes vertikumát lefednünk, azaz a stratégiai tervezéstől a film legyártásáig most már minden házon belül készül. Hálózatunknak köszönhetően emellett olyan szakmai kompetenciát tudunk biztosítani, melynek segítségével mindig képesek vagyunk megtalálni az adott feladathoz a legmegfelelőbb megoldást – legyen az prágai stratégiai tervező vagy ausztrál rendező. A sokszínűség egyrészt egy inspirálóbb munkakörnyezetet biztosít, másrészt a multikulturális közös munka a minőségben is pluszt jelent. Miután megrendelőink is a világ minden tájáról érkeznek, nem határokban, hanem feladatokban és megoldásokban gondolkodunk.

Nyilván sokakban felmerül a kérdés, hogy a nemzetközi szakembereket miként fizetjük meg, azonban a gyártási munkák összevonásával összességében olcsóbb a produktum, ugyanakkor jobb a minőség. A modell olyannyira gazdaságosnak bizonyult, hogy Ázsiában több alkalommal is ennek köszönhettük, hogy tendert nyertünk. Munkáink négy kontinensen, mintegy 45 országban futnak vagy forognak. Ennek a struktúrának az irányába a gazdasági klíma is terelt minket, melyhez a jövőben is ragaszkodunk.

Büszke vagyok, hogy az elmúlt egy év után olyan ügyfelekkel dolgozhattunk együtt, mint az OBI, a Provident, a MOL vagy az Unilever – hogy csak a legnagyobbakat említsem. Továbbá nem kevesebb, mint 18 spotot forgattunk, és 13 animációs filmet gyártottunk, mely munkák a nemzetközi mezőnyben is megállták a helyüket.

Ti mit gondoltok erről a modellről? Ha maradtak nyitott kérdések bennetek, kommenteljetek és kérdezzetek, én pedig állok rendelkezésetekre!

Megosztás:
  • Facebook
  • Google Bookmarks
  • Twitter
  • Digg
  • del.icio.us
  • Tumblr
  • email
  • Print