A Mai Piac szeptember 16-án tartott egy kerekasztal-beszélgetést, melynek középpontjában az internetes vásárlás állt. A meghívott szakemberekkel arra kerestük a választ, milyen lehetőségei vannak a webshopoknak és a web 2.0-ás vagy a közösség oldalakon lévő megjelenéseknek kifejezetten a kereskedelem szempontjából. A kerekasztal-beszélgetésen magam is részt vettem, és az általam elmondottakat egy kicsit kiegészítve most meg is osztom veletek.
Véleményem szerint manapság a legnagyobb kihívás a web 2.0 világában, hogy be tudjuk-e vonni egy párbeszédbe azoknak a virtuális közösségeknek a tagjait, amelyekben a célközönségünk nagy számban megtalálható. Ennek az interakciónak a célcsoport számára relevánsnak és élményszerűnek kell lennie, mert csak így vagyunk képesek fenntartani a figyelmet a márka iránt, csak így tudjuk meggyőzni a véleményvezéreket, és ez vezethet el oda, hogy a fogyasztói magatartás a kívánt módon alakuljon. Szerintem a webshopok sikeréhez elengedhetetlen, hogy azok önmagukban valódi platformot teremtsenek az online közösségek számára.
Nyilván fontos, hogy egy kereskedelmi oldal alkalmazza a legújabb fejlesztéseket, de ez önmagában kevés. Ma az a leglényegesebb, hogy egy oldal ne csak tartalmakat tegyen közzé, hanem interakciót is kezdeményezzen a fogyasztókkal. Úgy gondolom, ma már a vásárlók sokszor többet is tudnak a termékről, mint a kereskedő, ezért nem elég, ha a weben információkat nyújtunk; a fogyasztókkal (beszélgető) partnerként, sőt adott esetben szakértőként kell felvenni a kapcsolatot. Az interakció nem csak azért hasznos, mert a márka iránti bizalmat erősítheti, hanem azt se feledük, hogy ezekből a beszélgetésekből a márka „gazdája” rengeteget tanulhat, olyan információkat nyerhet, melyeket korábban hatalmas költségű piackutatással ismerhetett csak meg.
A kezelhetőség, a transzparencia és minőségi tartalom kulcsfontosságú. A DRAFTFCB készített egy nemzetközi kutatást, amelynek egyik eredménye az volt, hogy egy általános reklámüzenetnek vagy impulzusnak körülbelül 6,5 másodpercnyi idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy befolyásolja a fogyasztóját a kínált termékkel kapcsolatban (6.5 matters). Ez rávilágít, hogy az oldalnak olyan releváns tartalmat kell nyújtania, ami képes befolyásolni a fogyasztó döntését. Ha a webshop nem működik megfelelően, még a legtökéletesebb ATL és BTL megoldások is kárba vesznek, mert a vásárló csalódott vagy zavart lesz, és nem fogja megvenni a terméket.
A hazai kereskedelmi cégek megjelenése az online közösségi oldalakon változatos képest fest, legtöbbjük még csak ismerkednek a web 2.0-ás megjelenésekkel, de vannak már úttörők, akik blogolnak vagy jól működő Facebook-oldallal rendelkeznek. Ugyanakkor hiába köti be magát a nagyobb publicitás reményében sok cég ezekre a csatornákra, a minőségi tartalom hiányában a legtöbb ilyen oldalon még kevés valódi aktivitás folyik. A kereskedelmi üzenetet hordozó tartalmak eredetiségének óriási szerepe van, mivel a közösségi hálózatokban hatványozottan nagyobb a zaj, nehezebb kitűnni és csak figyelemfelkeltő, de autentikus módon lehetséges bekerülni az interneten spontán továbbküldött, megosztandó információk áramába. Továbbá azt sem feledjük, hogy ezek az oldalak jelenleg még – élményszerűségükkel – leginkább a márka image-et erősítik, mint a vásárlásösztönzést. Elenyésző az olyan webshop egyelőre, mely valóban integrálva lenne egy márka közösségi csatornáiba, amely a social commerce-t úgy alkalmazná, mint például a Dell a Twitteren, vagy a Delta Airlines az okostelefonokra gyártott applikációjával illetve a Facebookon keresztül (is) működő foglalási rendszerével.
A teljes beszélgetés összefoglalóját elolvashatjátok itt valamint a Mai Piac e havi számában.
Kíváncsi vagyok a ti tapasztalataitokra! Ti vásároltatok már online közösségi oldalakon keresztül?
