Az előző posztot a mobilhirdetéseknél fejeztem be, tehát hadd folytassam itt, mert a Smartmobil délutáni szekciója is ezzel a témával indult. Szabó Ákos (Adaptive) és Brindza Gábor a (Madhouse) egy sajátos tandemet alkotva készítettek egy érdekes prezentációt a mobilpiacról. Kaptunk egy kedves listát a tekintélyes Mashable top5 mobil trendjéről, melyet itt nem részleteznénk, de ezen a linken érdemes elolvasnotok. Megismerkedhettünk röviden az Android illetve a Google (AdMob) és az Apple (iAd) saját hirdetési rendszerével. Ami a mobilhirdetéseknek különböző formáit illeti, az applikáción belüli hirdetés és a mobilwebes felület nyilvánvalóan a legelterjedtebb és a webhez hasonlóan utóbbin is viszonylag pontosan lehet targetálni. Ugyanakkor egyre népszerűbbek a QR-kódok és egyéb markerek bevonása a kommunikációba – ezek segítségével az offline és az online tér összekapcsolása lehetségessé válik a mobilkészülékkel. A műfajban az egyik legfrissebb és legzseniálisabb a Reporters without Borders kampány, ahol egy print hirdetés szólal meg a mobiltelefon segítségével. Itthon is amúgy egyre elterjedtebb ez a technika, a HVG és a McDonald’s is kísérletezett például ezzel a megoldással. Ami a szektorokat illeti a mobilhirdetés egybehangzóan a legnépszerűbb a pénzintézetek és az autóipar számára. Mindkét ágazat esetében érthető a mobilos jelenlét, hiszen az ügyfélmegtartás és a lojalitás ezeken a területeken kiemelten fontos, tehát ügyfelekkel való folyamatos kapcsolattartás (seamless connectivity) elengedhetetlen.
A következő előadást Erős Attila (Fastbridge) tartotta, aki arra fókuszált, hogyan lehet a hirdetőkkel elfogadtatni a mobilhirdetések alkalmazását. Természetesen nagy zsákbamacskát nem árulunk el azzal, ha elmondjuk: minden ügyfelet végső soron az eladások ösztönzése érdekli. Nos, mint megtudhattuk a mobilhirdetés igenis képes hatást kiváltani, sőt egyes kutatások szerint a display hirdetések mobil esetén még hatékonyabbak is, mint a weben és a reklám-elutasítottsága is alacsonyabb, ha mobilról van szó.
A költői kérdésre, miszerint a smartphone-mánia inkább csak egy hype vagy valóban egy forradalmi, kommunikációs elmozdulásról beszélünk, az országban máris 1.75 millióra tehető okostelefon száma talán kielégítő választ ad. Erős hangsúlyozta, hogy az ezen az eszközön való elérés minőségi, hiszen annál fogva, hogy a készülék mindig velünk van, mindannyiunknak érzelmi kötődése is kialakul a telefonunkkal. Hogy tud-e versenyezni látványában és minőségében egy mobilképernyőn elhelyezett hirdetés egy magazinnal, arra a célzás adja meg a választ. Számos módon lehet targetálni üzeneteket, mint pl. regisztráció alapján, tematika és tartalomnak megfelelően, létezik ugyebár a geotargeting és operációs rendszer vagy eszköz alapon is el lehet érni a szükséges célcsoportot. Ha ezek kellően szofisztikáltan vannak belőve, jó időben, jó helyen a megfelelő célcsoportnak, akkor jóval hatékonyabb elérést tudunk biztosítani mint tömegmédiával. Kutatások szerint pl. reggel munka előtt és este munka után vagyunk a legfogékonyabbak, akkor szeretjük leginkább babrálni mobiljainkat. A mobilhirdetések főbb fajtáival is megismerkedtünk, mint az SMSM, a web display, a kereső vagy a click to call típusú hirdetések, melyekre klikkelve azonnal telefonos kapcsolatba kerülhetünk a hirdetővel.
Szabó Erik (Carnation) és Juhász Péter (Procter&Gamble) sajátos párbeszédet adott elő a meggyőző ügynökség és a „szkeptikus” ügyfél szerepeit játszva. A magyar mobil hirdetési piac exponenciálisan nő: a 2009-es 480 millió forintos forgalom 2010-re 780 milliósra duzzadt, és ez utóbbi összegnek a duplája lesz valószínűleg az idei eredmény. Szabó meggyőződése, hogy érdemes úttörőnek lenni a piacon, belevágni az app-fejlesztésbe, mely népszerűsítéséhez elengedhetetlen egy minőségi PR- támogatás is. Ő is a bank- valamint a telekommunikációs szektort emelte ki, mint legjellemzőbb iparágakat továbbá hangsúlyozta a kapcsolat fontosságát a felhasználókkal. A telefon személyes mivolta itt is említésre került, ugyanis ez a fajta kapcsolat megengedi a személyes márkaüzenet küldését és ezzel az engagement növelését. A vásárlási döntéshozatal támogatásának jelentősége is nő, érdemes olyan tulajdonságokat beépíteni a mobilalkalmazásokba, melyek megkönnyítik a vásárlási döntéseinket. Ami pedig az ügyfél-oldalt illeti, kiderült, hogy itt még hiányoznak a szakértők, ezért szükségük van az ügynökségek tudására. Ez az állapot kicsit hasonló, mint az online, majd a social media korai térnyerésénél, amikor a cégek már felismerték ezeknek a területeknek a jelentőségét, de nem tudtak még szakértőket allokálni ezekre a pozíciókra. Juhász lényegesnek tartotta, hogy a mobilstratégia ne a levegőben lógjon, illeszkedjen a többi elemhez és nem utolsósorban legyen jó befektetés, a ROI mindig lebegjen a szemünk előtt. Megismerkedhettünk a Gillette egy mobil appjával, mely QR kód segítségével átirányít minket egy webes felületre, ahol a felhasználó egyrészt rengeteg információt kaphat meg a termékről, másrészt pl. játék formájában (air hockey) szórakoztató tartalmakhoz is hozzájuthat.
Mint olvashattátok a témát rengeteg aspektusból megközelítették ezen a konferencián, mely egy nagyon jó alkalom volt, hogy egy átfogó képet kaphassunk a piacról, a trendekről és hogy megbizonyosodjunk arról, hogy ez nem csupán egy fellángolás, hanem valóban egy jelentős irányváltás a kommunikációban. Ha nektek voltak tapasztalataitok a konferenciával vagy egyáltalán gondolaitok a témával kapcsolatban, ne legyetek rest megosztani velünk!
